A drogokról

Amikor drogokról beszélünk, sokan csak a kábítószerekre gondolunk. Szükséges definiálnunk, hogy ez alatt a négy betűs szó alatt mi is értendő: A holland eredetű, „drug” szóból származik, növényi vagy állati eredetű olyan anyagra utal, amely gyógyászati vagy élvezeti célokra alkalmas vegyületeket tartalmaz. Minden olyan természetes és mesterséges anyagot, amely a szervezetbe kerülve a normálistól eltérően megváltoztatja annak működését és károsítja azt, valamint függőséget okozhat, drognak nevezzük. Néhány példa ebből a sokféle megközelítésből: általános megfogalmazásban: "drognak tekint¬hető minden olyan vegyi anyag, amely az élő folyamatokat befolyásolja." (Julien, lásd Elekes 1990. 32.o.)

Egy másik, de hasonló általános megközelítés alapján minden olyan szer drognak nevezhető, ami a központi idegrendszerre hat (Laborit idézi: Elekes, 1991). Vagy "Drognak nevezünk minden olyan terméket, amely befolyásolja a mentális működést, az ítélőképességet, amelynek fogyasztása tiltott, vagy nem tiltott az anyagok közül, amelynek fogyasztása veszélyes, visszaélésre alkalmas, vagy deviáns." (Pelicier, lásd: Elekes, 1990. 32.o.). Kriminológiai szempontú meghatározás szerint a kábítószer-probléma a "drogok nem orvosi célú, illegitim fogyasztásából eredő jelenségek gyűjtőneve..." (Lévay, 1992. 24.o.).

E definíció elkülöníti egymástól a kínálati (drogtermelés, -termesztés, illegális drogkereskedelem) és a keresleti oldalt (egészségügy, szociálpolitika, büntetőjog). (Lévay, i.m.). A drogdefiníciók másfajta, orvosi megközelítése az addikció—dependencia—abúzus fogalmai alapján magyarázza a drog által kiváltott jelenségeket, illetve definícióiban e fogalmak közül valamelyiket központi elemmé teszi. Ezekben az elméleti állításokban implicite benne van a drog, mint az anyag definiálása is. "Az addikció a kényszeres drogfogyasztás viselkedésmintája, amelyet a drog megszerzésére és fogyasztására irányuló leküzdhetetlen vágy, valamint erős tendencia jellemez az elvonás utáni visszaesésre. " (Gerevich, 1992. 4.o.). Általánosan elterjed szemlélet szerint a "drog/kábítószer" kifejezésen a széles értelemben vett meghatározást használják: “Terminológiákban a 'drog' általános megjelöléssel illetjük azokat az anyagokat, melyek az élő szervezetbe bekerülve, annak egy vagy több funkcióját módosíthatják." (WHO, 1977, lásd Rácz, 1988. 11.o.). A társadalomtudományi megközelítés szerint "drogfogyasztó/kábítószerfogyasztón" az olyan drogfogyasztókat értjük, akik a társadalom domináns, értékhordozó csoportjai által meghatározott társadalmi konstrukcióba, deviáns státuszba és szerepbe kerülnek. Ennek megfelelően két nagy csoportot különböztetünk meg.

D R O G O K

L E G Á L I S

- alkohol

- dohány

- kávé, tea

- gyógyszerek

I L LE G Á L I S

- depresszánok

- ópiátok

- stimulánsok

- hallucinogének

Tudom, sokan meglepődve olvassák a definíciót és az az alapján készült baloldali felsorolást. Talán elképednek azon, hogy ezek szerint önmaguk is „drogosnak” tekinthetők! Hiszen sokan alkalmanként, vagy naponta elszívnak néhány cigarettát, mellé kávét, alkoholt fogyasztanak, és ha erről valamilyen oknál fogva le kell mondaniuk, akkor rosszul vannak, a közérzetük csapnivalóan rossz, élni sincs kedvük. Ezért úgy gondolom, annak ellenére, hogy nap mint nap fogyasztói vagyunk ezeknek a legális szereknek, nem árt néhány mondatban leírni róluk a legfontosabb tudnivalókat.

Kávé, tea

Mindkettő növényi eredetű élvezeti cikk, forrázat készítésével a szájon át kerül a szervezetbe. Hatóanyaguk a koffein (tein). Hatása van a vérkeringésre, serkenti a nagyagy, a légzésközpont és a vesék működését. Mértéktelen fogyasztásuk károsítja a szervezetet. A főzet elkészítésének, majd elfogyasztásának szertartása függőséget alakíthat ki. Az elvonási tünetek fejfájás, ingerlékenység, hányinger.

Tea: A természetben található örökzöld, piramisformájú fa, nemesített változatát bokorformájúvá nyesik. A trópusoktól és a mérsékelt övig termesztik. A növény leveleiből különböző eljárásokkal, illetve illatosítókkal sokféle teát készítenek. Koffeinmentes teát más növényekből készítenek (gyógyteák), mint pl.: zsálya, hárs, kamilla, csipkebogyó, borsmenta, stb.

A drogok fogyasztása során egy másik folyamat, a függőség is megfigyelhető, mely lehet fizikális vagy pszichés. A függőségre jellemző az, hogy a fogyasztó egyre nagyobb vágyat érez a függőséget kiváltó anyag ismétlődő és rendszeres használatára. Az esetek többségében tisztában van ennek káros hatásával. Mivel idejének nagy részét a szer megszerzése és fogyasztása teszi ki, károsodást szenvednek családi és szociális kapcsolatai is.

Fizikai függőség során a test biológiailag alkalmazkodik a szerhez, melyet gyakran kísér tolerancia és elvonási tünetek. Az elvonási tünetek a rossz közérzet, a hallucináció, fizikai fájdalom, stb. formájában jelentkeznek. A lelki függőség kapcsolatban áll a használt anyag fogyasztásával kapcsolatos rituálékon kívül külső, környezeti, társadalmi, valamint belső, lelki tényezőkkel is. A pszichés függőség tünetei a szorongás, nyomott hangulat, fokozott izgalom, stb. A fizikai függőség mindig együtt jár pszichés függőséggel, a lelki függőség önmagában is előfordulhat. A függőség mértéke alapján a drogfogyasztók széles skálán helyezkednek el, ahol a két szélső pont az alkalmi fogyasztó és a drogfüggő.

A fogyasztók általában a legenyhébb ponton kezdik, alkalmi fogyasztóként, legtöbbször környezeti hatások, kortásnyomás következtében. Az alkalmi fogyasztó sajnos gyakran rendszeres használóvá válik, attól függően, milyen szerről van szó, illetve az egyén személyes adottságai is mérvadóak. A tiltott és engedélyezett drogok fogyasztása a fiatalok körében meglehetősen elterjedt. Általában jellemző, hogy a cigarettafogyasztás lányok körében magasabb, az alkoholfogyasztás azonban főleg a fiúkra jellemző. A drogfogyasztás azon fiatalok körében jellemző, akik alacsony önbecsüléssel rendelkeznek és társaikkal szemben azzal szeretnék rátermettségüket bizonyítani, hogy nemi életet élnek és különböző tiltott vagy engedélyezett szereket fogyasztanak, azaz, megpróbálnak minél „felnőttebbnek” és „érettebbnek” látszani.

Drogcsaládfa:

Néhány film a drogfajtákról: